Az elmúlt hetek során talán megszámolni sem tudom, hányszor ültem le a monitor villódzó fényéhez, hogy megosszam gondolataimat.. És mindannyiszor felhagytam vele néhány sor után. Mert hát olyan vagyok, hogy kell egy érzés, bármi, hogy igazából érdemlegeset írjak. Boldogság, vagy harag, bánat, vagy felháborodás, mindegy. Csak valami katalizátor, hogy ujjam megmozduljanak, és értékelhetőt írjanak ebbe a blogba.

Aztán most tessék. Fel vagyok háborodva, csalódott vagyok, dühös már két napja. És mégsem írok. Mert szerdán egy olyan érzés kerített hatalmába, ami ugyan csak kicsit, de eltér az eddigiektől. Ez egy végérvényes csalódás, legalábbis úgy érzem.

      Kiskoromban azért kedveltem meg a sportot, azért szerettem meg a futballt, mert mindenkinek ugyanúgy nagy örömöt adott. Aki szeret sodródni a tömeggel, az is lehet győztes, aki tündökölni akar, vagy képes, annak is megadja álmai vágyát, a focizni nem tudóknak az "együtt örülünk" leírva furcsán komikusan hangzó, ám valójában mégiscsak nemes érzését, és sorolhatnám még, de ezt ti is ismeritek.

De milyen foci az, ahol megfosztanak az örömtől pályán és azon kívül lévőt, milyen sport az, ahol az egyenlőség a szabályok előtt nem létezik, milyen sport az, mely gyűlöletet szít és nem örömöt ad?

Szerda este munka közben látatlanul is kifütyült belőlem valamit ez a tetves skót. Azt az idilli futballról alkotott képet, ahol ha nem is virágos réten, de színekben pompázó tomboló stadionban sokezer ember előtt játszik két csapat, s a végén kezet fognak a láthatatlan bíróval, s egymással: ez jó mulatság, férfimunka volt. Nos, ehelyett a futball már csak egy mocskos, velejéig romlott, valós és tiszta örömöt, boldogságot adni képtelen impotens tömegcikk lett. Olyan, ami mellett elmegy az ember.

Mert ez már nem az a játék.

S én örülhetek, hogy 26 múltam, tapasztaltam már egy s mást, így majd ezt is túlélem valahogy. De mit mondjak a szomszéd 12 éves srácnak, akivel csütörtökön beszéltem? Szegény csak lebiggyesztette az ajkait, és annyit kérdezett: de miért csalnak?

Hát tessék nekem megmondani: miért csaltak?