Svédország és Norvégia azt tervezi, hogy közösen pályázik a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogáért. A két skandináv országnak nem jelentene problémát, ha addigra a mezőnyt kibővítenék. Várhatóan ősszel nyújtják be az UEFA-nál a jelentkezéshez szükséges papírokat. "Akkor is meg tudnánk oldani a feladatot, ha az UEFA 24 csapatosra növelné a létszámot" - jelentette be Sune Hellströmer, a svéd szövetség (SFF) főtitkára egy rádiós interjúban. Az ügyben várhatóan a szeptemberi UEFA-közgyűlés dönt, de nagyon úgy tűnik, hogy a tagországok többsége hajlik a bővítésre. A két ország vezetői várhatóan augusztusban tárgyalnak a pályázatról.
Lecsengőben az idei EB. A következőt gyakorlatilag bizonytalanság övezi, Platini épp most turnézik a lengyel-ukrán tandemnél, hogy a látványos lemaradás miatt megrója őket, közben persze, ahogy ideje engedi, a létszámduzzasztásról tárgyalgat. 2016 még túl messze van - addig biztosan nem pengetünk eurót a kenyérért -, de szándéknyilatkozatokról már hallani, a legfrissebb bejelentés a svéd-norvég duó részéről érkezett.
Skandinávia az utóbbi évtizedekben* egyszer rendezett nagy futballtornát, 1992-ben: svéd settingben dán győzelem született az akkor még nyolccsapatos EB-n, azóta is az egyik legtöbbször emlegetett focieseménye a kontinensnek. Kisebb eseményekből több akad, Göteborg és Koppenhága egyaránt otthont adott már a KEK- és UEFA-kupa sorozat döntőjének is, míg a régió egyetlen fajsúlyos klubja, a trondheimi Rosenborg rendszeresen fogadja a BL mezőnyét.
Norvégia olimpiai múltja mellett is inkább a téli sportok rendezvényeiben rendelkezik nagy rutinnal, nem véletlen, hogy a 2018-as téli játékokat is komolyan gondolják, Oslo-Lillehammer és Trondheim előtt Tromsö lett a befutó kandidáló város - ha elnyeri a rendezés jogát, először rendezhetnek téli olimpiát a sarkkörön túl. Kérdéses, a norvégok melyik nagy tornát preferálják inkább, hiszen hatalmas ráfordítást igényel mindkettő és a norvég állam legalább annyira szívja a fogát, mint a dán, amikor a svédek még velük álmodoztak EB-rendezésről. (Igaz, a svédek is gondolkodnak a pályázaton, de várhatóan hamar letesznek róla.) Az EB-rendezésre nagy hatással lehet az olimpia ügye: nem kell hozzá nagy szakértelem, hogy lássuk, a rotációs politika könnyen megnyomhatja az ázsiai jelentkezők esélyeit.
Tény, egy esetleges svéd-norvég EB csak növelné a sikeres közös rendezések számát: a 2012-es tornáról ugyan még nem nyilatkozhatunk, de a problémáikat partvonalon túlra helyezve látható, a tandemek eddig kifejezetten színvonalasra sikerültek, legyen szó EB-ről (2000, 2008) vagy VB-ről (2002). Az első ilyen rendezés óta eleve jóval bátrabbak a közös pályázók, 2016-on nemcsak a skandinávok gondolkodnak párosban, a skótok és a walesiek elhatározása valósnak tekinthető, a cseh-szlovák és a román-bolgár kandidálásnak inkább 2020-ra lehet realitása. (Egy hivatalos jelentkező van eddig a viadalra: a franciák.)
Az északi pályázatnak ráadásul van konkrét alapja: a skandináv négyes rendezés ötlete olyan elemekkel készült, melyek pár évvel eltolva ugyanúgy megvalósíthatók, mint például az infrastruktúra-fejlesztés, a szálláshely-kapacitás növelése vagy a stadionok kibővítése és korszerűsítése. Ha a héten dőlne el a 2016-os rendező(k) kiléte, a tizenhatos döntő meccseit nyolc helyszínen rendeznék meg: a norvég oldalról Oslo, Trondheim, Bergen és Stavanger, a svédektől Stockholm, Göteborg, Malmö és Norrköping (a négy '92-es helyszín) készülhetne a látványtervek megvalósítására. A fizikai közelség kritériuma a lengyel-ukrán rendezésnél csak az autópályaépítés függvényeként szerepelt, jelen esetben ez sokkal egyértelműbb, hiszen a nyolc város egy 400 km sugarú körön belül helyezkedik el, Trondheim és Malmö távolsága nem több, mint a Genf-Bécs viszonylat.
Ahogy az a post bevezetőjében olvasható, a 20 vagy 24 csapatos rendezés sem befolyásolja a szándékot, igaz, ebben az esetben kettővel több létesítményre lenne szükség (Helsingborg, illetve Oslo másik stadionnal lehetne esélyes), nem beszélve a beutazók jócskán megugró számáról, akiknek elhelyezéséről, biztosításáról, utaztatásáról is gondoskodni kell a házigazdáknak. A két ország képviselői júniusban az EB-n gyűjtögettek információkat és tapasztalatokat, hogy naprakészebb ismeretekkel ülhessenek tárgyalóasztalhoz. Őszre nemcsak az UEFA-nál, de a két érintett szövetségnél és kormányzatnál is döntések várhatók. A döntéstől függetlenül épül majd meg a svédek új nemzeti arénája, a Rasunda helyett felhúzandó ötvenezres, legmagasabb minősítésű Swedbank Arena - kis túlzással már holnap kezdődhetne az építkezés -, míg a norvégok tervei (Ullevaal helyett/mellett egy új stadion) nagyban az elhatározástól függnek.