Sosem értettem, hogy a bánatba tudja ez az ország ipari szinten termelni a zenei hulladékot, azt meg pláne furcsálltam, hogy van olyan botfülű esetlen idióta, aki alkalmasnak talál egy R-Port vagy Desperado-szánalmat arra, hogy tűzbe-lázba hozza a közönségét és intenzív szurkolásra - sőt, egyáltalán akármilyen rendezvény meglátogatására - buzdítsa őket. Nem igaz, hogy az önkritikátlan popnyomoron túl más nem létezik, születtek már ötcsillagos indulók ebben az országban, de sajnos kollektív ünnepeken csak a Himnusz marad nekünk. Bezzeg horvátéknál, a rockkapitány és bandája ráugrott a muziktémára és némi supporttal már kész is van a csapat EB-nótája. A szomszédság elég hangos népség, meg labdaügyesek is persze, így ha jól saccolunk, sokszor tölti meg majd énekszó a légteret Bázeltől Dubrovnikig.

Na szóval, ha nem csal az ábra, Eduardo híján Slaven Bilic one-man showja lesz ez az EB. Füvön és kocsmában, utcán és teraszon, mindenhol-csak-a-Bilic. Előre látunk pár szalagcímet a júniusi lapokból: "Bilic elhúzta az osztrákok nótáját" , "Slaven: megadtad az alaphangot!" Hát úgy könnyű, ha muzsikál a kapitány: ritkaság ez, mint teltház a Hungárián... Bilic, mint a Rawbau névre keresztelt formáció gitárművésze, dalszerzőként jegyzi az egyértelműen népnemzeti örömfokozásra predesztinált nótát.
És jól is áll neki a rock, képzeljük csak el, egy világ döbbenne le, ha meglátná Aragonest flamenco gitárral a kezében, a Trezegollal közösen sanzonkaraokezó Domenech látványa pedig egyenesen sokkterápiával érne fel. A Vatreno ludilo (Lobogó tűz, mondjuk) nem túl bonyolult, hangulatos bólogatós - bár elsőre valamiért spanyolokat idéz -, az új Petőfi kínálatát is simán dobná. Amennyiben összejönne a továbbjutás, a kapitány akár meg is lephetné a szurkolókat egy félórás Metallica-tribute-tal a klagenfurti főtéren.
A videoklipet Split (Bilicföldje) városában rögzítették a minap - vakító házfalak, sakktáblás mezek, talán csak a spontán összeverődő ezerötszáz koncertlátogatót hiányoljuk -, meg is tekinthető egy-két klip a klipforgatásról (a második klipből egy árva szót se értek a nogometen kívül, így ez csak a horvát nyelv nevű sportágat is űző olvasóink kedvéért kerül itt elhelyezésre). Némi research után ráakadhatunk még az életmű egy-két színvonalas darabjára, mint pl. Jel te sram, ez látható legalul.
Komolyan nem rossz.
A hazai közízlés meg mehet a picsába.

Na szóval, ha nem csal az ábra, Eduardo híján Slaven Bilic one-man showja lesz ez az EB. Füvön és kocsmában, utcán és teraszon, mindenhol-csak-a-Bilic. Előre látunk pár szalagcímet a júniusi lapokból: "Bilic elhúzta az osztrákok nótáját" , "Slaven: megadtad az alaphangot!" Hát úgy könnyű, ha muzsikál a kapitány: ritkaság ez, mint teltház a Hungárián... Bilic, mint a Rawbau névre keresztelt formáció gitárművésze, dalszerzőként jegyzi az egyértelműen népnemzeti örömfokozásra predesztinált nótát.
És jól is áll neki a rock, képzeljük csak el, egy világ döbbenne le, ha meglátná Aragonest flamenco gitárral a kezében, a Trezegollal közösen sanzonkaraokezó Domenech látványa pedig egyenesen sokkterápiával érne fel. A Vatreno ludilo (Lobogó tűz, mondjuk) nem túl bonyolult, hangulatos bólogatós - bár elsőre valamiért spanyolokat idéz -, az új Petőfi kínálatát is simán dobná. Amennyiben összejönne a továbbjutás, a kapitány akár meg is lephetné a szurkolókat egy félórás Metallica-tribute-tal a klagenfurti főtéren.
A videoklipet Split (Bilicföldje) városában rögzítették a minap - vakító házfalak, sakktáblás mezek, talán csak a spontán összeverődő ezerötszáz koncertlátogatót hiányoljuk -, meg is tekinthető egy-két klip a klipforgatásról (a második klipből egy árva szót se értek a nogometen kívül, így ez csak a horvát nyelv nevű sportágat is űző olvasóink kedvéért kerül itt elhelyezésre). Némi research után ráakadhatunk még az életmű egy-két színvonalas darabjára, mint pl. Jel te sram, ez látható legalul.
Komolyan nem rossz.
A hazai közízlés meg mehet a picsába.