Számomra ismét bebizonyosodott, hogy alapvető gondok vannak a bajnoksággal, és ne redukáljuk le a problémát simán csak pénzügyekre. Felteszem a költői kérdést..., vajh miért van nálunk 16 csapat? Azért, hogy miután kikaptunk a svédektől, menjünk és szokás szerint nyerjünk? Mert a Honvédon, Újpesten és talán az MTK-n meg a Győrön kívül úgysincs semmi megerőltetés. Három éve vagyunk a csúcson, és három éve nézem azokat a meccseket, amelyeken az ellenfél bevonul az első percben a kapuja elé (kivételek mindig akadnak), hogy aztán abban reménykedjen, talán ma kegyelmeznek neki az égiek. De fel kell tenni azt a kérdést, hogy vajon szükség van-e olyan csapatokra, akik még a nemzetközileg jelenleg nulla színvonalat felvonultató Lokihoz képest is tökéletesen semmik?

Erről pedig az jut eszembe, hogy a 10, illetve a 12 csapatos ligára bevett szokás volt azt mondani magyar szakemberek részéről, hogy egyetlen komoly bajnokság sem használja a rájátszásos rendszert.

Miért, a miénk egy komoly bajnokság?

A már említett kiscsapatok is felvonultatnak 1-2 olyan arcot, akik képesek valamit csinálni a labdával, de persze az áttöréshez mindez kevés, ha mellettük 8-9 félzombi áll.

Pénzkérdés vajon az, hogy a 16 csapat helyett mondjuk legyen 10, és ezek a tehetségek így esetleg olyan közegbe kerülnek, ahol valaki tud majd neki adni 1-2 jó passzt is, és nem csak a saját 16osánál álldogál egész évben?

A másik nagy kedvencem a hazai bírók társasága. Nem, nem az elfújások zavarnak engem, az van mindenütt, és sehol sem elégedettek velük. De a Dvsc-Elfsborg után a DVSC – Siófokot nézni olyan volt, mintha egy teljesen más sportot tekinthettem volna meg. Amúgy se lett volna bősz az iram, de még az kevés se jöhetett ki annak köszönhetően, hogy a bíró minden egyes kis hülyeséget lefújt. Mégis hogy alakuljon ki folyamatos játék, hogy legyen lüktetés, ha a fekete ember olyan eseteknél már elvből sípol, aminél más ligában a földre kerülő még csak rá se néz a bíróra, mert tudja, hogy ez kemény volt ugyan, de ennyi.

Vajon ez pénzkérdés?

Nincs pénzünk, egy magyar csapatnak sincs túl sok, ennek következtében pedig magának a magyar focinak se. De mégis mit akarunk mi, ha még arra sem vagyunk képesek, hogy megtegyük azt a néhány lépést, amihez nem szükséges átutalást kezdeményezni?

Reménykedjünk.. talán idén tényleg erős lesz a Honvéd, a ZTE az Újpest, és talán hamarosan visszatér egy normális Fradi is, hogy ne csak a saját tizenhatosuknál álldogáló ellenfeleket láthassak (még mindig némi költői túlzással élve). Talán egyszer az MLSZ is megpróbál valamit tenni. Ha más nem, valahogy rá kéne venni Kisteleki sporttársat, hogy ígérje meg, sohase lesz 10 csapatos a bajnokság.

Hátha akkor mégis beindulna valami.