Te jó ég, már csak négyen vannak. Akárhogy becsméreltük a színvonalat az elején, a vb az vb, és hiányozni fog. Reméljük, hátra van még négy jó meccs. Ebből ma egyet letudunk.
Feltámadt az európai futball. A Dél-Amerikát az egekig magasztaló poszt félig befuccsolt, mint ahogy a nagy latin nemzetek válogatottjai is (egy kivétellel). Ez az egy kivétel Uruguay, amely Hollandiával csap össze – nézzünk egy kis elemzést róluk.
Szembemennék az Az benn volt! atyjának, az nst-hez rekordösszegért igazoló OJ mai véleményével, a hollandok ugyanis óriási esélyt kaptak a könnyed döntőbe masírozáshoz. Hollandia eddigi öt meccsét megnyerte, az utolsót ráadásul a masszív, forradalmian új selecao ellen. Felipe Melót biztosan nem tapsolják azóta a brazilok, valamikor Jonathan Woodgate mutatkozott be hasonlóan (1 öngól, 1 piros lap) a Real Madridban. Azért nem volt ez a holland-győzelem puszta ajándék. Nem feledkezhetünk meg a világ egyik legjobb támadó középpályásává váló Sneijderről, aki jól döntött, amikor bemutatott Perezéknek és otthagyta őket, mint eb a sza(ha)rát az Inter kedvéért. Sneijdernek óriási érdemei vannak abban, hogy Hollandia elődöntős. Robben felépült már vagy 1 hete, és bár a brazilok ellen nem villogott, Uruguay ellen fog, a Lúcióéknál szerényebb kvalitású védők ugyanis meg fogják enni az állandó befelé cselezést. Kuytben akármikor benne van a gól, rakkol, amíg össze nem esik. Van Persie játéka még nem biztos, de Huntelaar jól pótolhatja, ha a helyzet úgy hozza. Az uru támadások megszűréséért van Bommel lesz a felelős (kinéz neki egy piros lap, ha hamar felhúzzák); mellette pedig alighanem de Zeeuw kezd majd de Jong eltiltása okán. Hátul már lehetnek gondok. A Heitinga-Mathijsen védőfal közel sem nevezhető áttörhetetlennek, viszont Stekelenburg esetenként kisegítheti őket. Látva a kapus remek formáját, senki nem sír van der Sar után.
Bár sokan fumigálják a hollandok játékát, mondván, a korábbi tornákon sokkal szimpatikusabb csapat benyomását keltették, mégis Hollandia lehet 2010 Spanyolországja, ahogy átlépik árnyékukat. Eredménycentrikusság mindenekelőtt, ez a mentalitás pedig döntőt érhet.
Szép ez az elődöntő, de nem felejthetjük, Uruguaynak nem kellett egyszer sem a végső győzelemre is esélyes csapat ellen pályára lépnie, a Ghána elleni végjátékban pedig keményen rezgett a léc (és nem csak azért, mert a csóri Gyan telibe kapta). Suárez újraírta az „Isten keze”-mítoszt, ezzel túl azon, hogy ő lett a dél-afrikai Dugovics Titusz, igen meggyengítette hazája támadósorát. Bár Cavani remek játékos, vélhetően kevesebb gondot okoz majd a semlegesítése, mint ha Suárezt kéne megállítani. Forlán szabadrúgásai és távoli löketei jelenthetik majd az igazi veszélyt a holland kapura, de rá valószínűleg legalább két ember jut majd – nem lesz könnyű dolga. Fucile eltiltva, Lodeiro sem játszik, Lugano még szenved… alaposan felforgatott csapat lesz ez tehát, ami igencsak csökkenti a taktikai variációkat. Ha nagy a gáz, jöhet Abreu a 68. percben. Vagy ott körül.
A hollandok a vártnál simábban juthatnak a döntőbe. Ha mégsem, OJ, vendégem vagy egy sörre.