Az benn volt!

Mindent a fociról - szigorúan szubjektíven.

Friss topikok

Blanco egy állat, tudja már a West Ham

2008.07.25. 15:48 | OJ | Szólj hozzá!

Nem mondom, hogy jólesett, de megérte fennmaradni az MLS All Star-West Hamért. Ha sikerülne leküzdeni az amerikai sportközeget érintő fenntartásokat, szíves örömest átélném a helyszínen, mire fel is ez a nagy csinnadratta. Tegyük fel, hogy mától minden lekattintással egy ezrest utal át a kedves Olvasó, össznépi szponzoráció gyanánt. Nem kéne sokáig gyűjtögetni - csak egy hónapig. Marad hát a stream, Blanco a bekockásodó képen is zseni.

 

Az All Star Game már '96 óta létezik, a kezdetek Kelet-Nyugat és Hazai-Légiós csörtéit a fejlettebb focikultúrájú világrészek felé történő nyitás jegyében ismert klubcsapatok (Guadalajara, Fulham, Chelsea, Celtic, WHU) elleni  teltházas, világszerte közvetített meccsek váltották. Az extenzív önpromo részeként a ligafőnök Don Garber újra megnyitotta a bővítés topikot (2011-re +2 franchise), dicsérve a tempót, amivel felfelé törnek. Hosszas szavazás és válogatás után kihirdetésre került az All Star XI, tehát a kezdő. Claudio Reynát és Jozy Altidore-t, a soccer közelmúltjának és közeljövőjének arcát ne keressük: előbbi visszavonult, utóbbi a Villarrealba igazolt. Az olimpiára készülő csapat három érdekelt tagja (Kljestan, Rogers, Parkhurst) helyére a "szakvezető" Steve Nicol - egyébiránt a Revs edzője - három új arcot invitált a csapatba (Bornstein, Toja, Ralston), nem mintha őket olyan sokan ismernék a nagy vizeken innen. Kimaradt még Valderrama, Gallardo, Jaíme Moreno, Guillermo Barros Schelotto, Claudio López és a nálunk tökismeretlen brazil hőscincér Luciano Emilio is.

Éjjel egy nálunk az Torontóban, az egyik legújabb MLS-csapat - és az egyik leghangosabb szurkolótábor - otthonában késő délután. Az első All Star Game, amit Kanadában rendeznek, a gesztust nem nehéz felfedezni. A szokásos, spectator sportok közvetítéseiből ismert koreográfia vezeti fel a meccset, jól megtömve reklámblokkokkal. Némi felvilágosítás a ligáról, majd a bajnokság első felének legszebb góljait váltják a mágiával kezelt Beckham-Donovan-Blanco trióról készült képek. "Matthew Etherington, London, England" - mutatja be magát az egyik westhames, meg sorban a többi, Carlton Cole nyaktól felfelé is ijesztő, harmincmillió jenki gyorsan össze is rondította a lakókocsit a parától. Sok félnivaló nincs pedig, ezek a meccsek csak az MLS-nek számítanak, ráadásul a Chelsea-t meg a Celticet is sikerült már elporolni az ünnepen, mi más juthat a WHU-nak?

A gólem Cole Ashtonnal párban már az első perctől kezdve igyekezett demoralizálni a lelkes jenkiket, bár az első hazai attakból a Manchesterben nevelkedő Kenny Cooper majdnem behúzta a rövidbe. Húsz perc után aztán Deano kilőtte a hosszút (0-1), erre Christian Gómez egy hasonlóan szép lövéssel válaszolt (1-1). Az MLS idei küzdelmeinek egyik tanulsága igazolódott be újra: Blanco képtelen egyszerűen megoldani a játékhelyzeteket, előbb Gómeznek sarokkal adott gólpasszt, majd a Steauához készülő kolumbiai Toja passzából elindulva elküldte gyufáért Parkert és Green fölött átemelte a hosszúba. Blanco egy állat, ezt tudtuk eddig is (1-2). A mezőny legjobbjaként távozott a szünetben.

Szünetben Estelle dala (American Boy, mi más?) kísérte a büfébe a népet, majd Angel és az első félévben tucatnyi gólt szerző, Donovan csatlakozik be a játékba. A vendégek nem nagyon vágyódtak át a túlsó térfélre, így súlyos percek telnek el anélkül, hogy westhames labdába ért volna. Komoly ellentámadás alig akadt, mégis gólban ért véget az egyik: Ashton lövése kétszer is irányt váltott útközben, keeper had no chance (2-2). Közben újra élénkül a hazai kórus: "We Want Brennan!" (Valójában csak ezt az egyet kántálták, hatvan percen át. Eközben a kalapácsos bohócok újabb nevetséges arcoskodásukról sztorizgattak a langymelegben, elvégre a csapatuk nem  sok mindent csinált.) Az évtizedes angliai légióskodásból hazatérő Brennan végül beállt, a szinte otthon játszó De Rosario is, kevéssel utánuk még a 40 éves kapus Onstad is pályára lépett, teljessé vált így a kanadai kontingens. (Utóbbi két spíler szűk egy nappal korábban még Washingtonban játszott egy viharok miatt kétszer is elhalasztott bajnokit a Houston színeiben, a Dynamo nyert 2-1-re.)

Ha volt is realitása annak, hogy megszakad az amcsik győzelmi sorozata, a PL egyik legostobább védője, Lucas Neill tett róla, hogy ne így legyen: felrúgta De Rosariot, aki a léc alá vágta a tizenegyest és beállította a végeredményt (3-2). Angel beküldte egy kontrából a negyediket, de les miatt csonka maradt a gólöröm. Mint ahogy ez a post is torzó lenne a Man of the Match passzus nélkül: Beckham ide, az MVP-vé emelt Blanco oda, a legjobb benyomást a bozontos grenadai szűrő, Shalrie Joseph tette, aki valójában Davids szelídebb, korrektebb, tehát jóval szimpatikusabb kiadása. Kisebbfajta csoda, hogy még a Revsben nyomja - a Celtic tavaly vitte volna a helyettes csapatkapitányt. Talán majd a télen...

 

MLS-WHU 3-2

MLS: Matt Reis (Pat Onstad, 70.) - Frankie Hejduk (Edson Buddle, 88.), Jimmy Conrad (c), Pablo Mastroeni, Jonathan Bornstein (Steve Ralston, 88.) - David Beckham, Shalrie Joseph, Christian Gómez (Dwayne De Rosario, 60.), Juan Toja (Jim Brennan, 60.) - Cuauhtémoc Blanco  (Juan Pablo Angel, 46.) - Kenny Cooper (Landon Donovan, 46.).

WHU: Robert Green - Lucas Neill, Anton Ferdinand, Calum Davenport, Joe Widdowson - Julien Faubert (Junior Stanislas, 76.), Hayden Mullins (Jack Collison, 65.), Scott Parker, Matthew Etherington (Luis Boa Morte, 46.) - Dean Ashton (Kyel Reid, 80.), Carlton Cole (Tony Stokes, 90.).

A bejegyzés trackback címe:

https://azbennvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr73585437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.