Az benn volt!

Mindent a fociról - szigorúan szubjektíven.

Friss topikok

ANK, D-csoport - Manucho, botrány, takarékláng

2008.02.01. 21:43 | OJ | Szólj hozzá!

A D jelű csoport utolsó, felettébb jelentéktelen meccseivel egy kis időre bezárt a bazár az Afrikai Nemzetek Kupáján, a továbbiakban lényegesen nagyobb játékot, szikrázó derbiket és nézőktől roskadozó lelátókat szeretnénk látni. Ebben Tunézia és Angola hetedik és nyolcadik továbbjutóként még segítségünkre lehetnek, ők kéz a kézben ugrottak föl a halálosnak titulált első szintről a másodikra. A középszerű Dél-Afrikától és a színtelen-szagtalan mutatványát morális válsággal megtámasztó Szenegáltól könnyű szívvel veszünk búcsút miljomnyi fotelszurker nevében. Picit megkésett értékelés a továbbra lépve.




Tunézia csoportgyőztesként az energiatakarékos üzemmódot favorizálta: három félidőn át hajtott, három félidőn át spórolt, kiérdemelve az A-kategóriás minősítést, no meg a Kamerun elleni negyeddöntőt. Lemerre teljesen új, elsősorban fiatal, odahaza edződő spílereket válogatott be a mellőzöttek helyére, a nyitómeccset bombagóllal mentő Mejdi Traoui személyében tökéletes partnert talált Nafti és Mnari mellé a középpályára. Nem is beszélve arról, hogy nyugodtan építhet Jomaa formájára és Santos találékonyságára a kiesésesben is, együtt szövetségben akár éremig vihetik a válogatottat.


Angola, mint a negyedik kalapból sorsoltak közül egyedül továbblépő, egy picit látványosabban vette ki a részét az örömszerzésből. Flávio és az Akwá posztját megöröklő Manucho élenjárt a munkában, kettejük közt nagyobb az összhang, mint ifjú pároknál összebútorozás idején. Megfigyeléseink rendszerezése során arra jutottunk, hogy a csapategység javult, a védelem gömbérzéke is lényegesen jobb, mint 2006 nyarán, bizonyítva ezzel a lifelong learning létjogosultságát. A vébén rútul átvert Kalin is látszik az eredményes készségfejlesztés, arról viszont sajnos nincs információnk, hogy Figóval álmodik-e még a keményfejű bekk. Goncalves kapitány nagy dolognak tartja, hogy csapata gördülékenyen vette a csoportharcokat - osztjuk ezt a véleményt.

A csetlő-botló Szenegálról szóló riportokban már a játékosok tekintete is arról árulkodott, hogy valami nagyon nem kerek a sátortáborban. Habár azt a csapatot, amelyik Diouffal, Nianggal, Henri Camarával kocog ki a fűre, illetlenség lekezelni, mi se nagyon gondolkodtunk szenegáli menetelésben, inkább vegetálást tippeltünk. Egy meccsre még hajlandó voltak magát ráncbaszedni a kollektíva, de az alulteljesítésbe a csapatmorál mellett Kasperczak is belebukott, becsületére legyen mondva, meg se próbálta hárítani a felelősségét firtató kérdéseket.

A Bafana Bafanával más a helyzet, ők csak szimplán súlytalanok a mezőnyben, de legalább nem pont és rúgott gól nélkül zúgtak ki, mint a legutóbb. Dicséretes az igyekezet, amivel a karrierje vélhetően utolsó nagy projektén dolgozó Parreira építi-szépíti a csapatát jó pénzért, mégha a legpengébb figurát, Bennit ezúttal nem is invitálta meg a táborba... A kapusposzt (Josephs beugróként nem hibázott) rendben van, a középpálya is alakulóban (van Heerden-Pienaar-Modise-Tshabalala), viszont ideje lenne energiát fektetni egy gólvágó meg néhány acélizomzatú bekk felkutatásába.

A legjobb kapus: Hamdi Kasraoui (Tunézia).
A "jó-csapathoz-jó-kapust" szöveg elég ütött-kopott, de esetében helytálló.

A legjobb bekk: Ruí Marques (Angola).
Leginkább a mintaszerű helyezkedésével tűnt ki a mezőnyből, ha mást nem is, de ezt remekül elsajátította a Bundesligában, illetve jelenlegi állomáshelyén, Leeds-ben.

A legjobb középpályás: Mejdi Traoui (Tunézia).
Fentebb olvasható, miért. A torna egyik, ha nem a legemlékezetesebb labdaérintése az övé.

A legjobb támadó: Flávio (Angola).
Nem kell csilleszámra termelni a gólokat, hogy valaki a legjobb támadóvá avanzsáljon. Flávio mezőnymunkáját  mindenki csak irigyelheti Davidstól Gravesenig. A Fáraóknál focizik amúgy, ellenük lenne igazán stílusos villogni.

Meglepetés: Manucho (Angola).
Mielőtt láttuk volna játszani, csak feltételezhettük, hogy akihez Carlos Queiróz és Sir Alex az asszonynál is jobban ragaszkodnak, nem lehet más, csak kurvajó spíler. Mostmár tudjuk is. Amíg helyet csinálnak neki a manchesteri öltözőben, Görögországban hozhat frászt a kapusokra - a Pana vezetősége szerint tökéletes megoldás arra, hogy végleg feledtesse Torghellét.

Csalódás: El-Hadji Diouf (Szenegál).
Csapatkapitányként evidens, hogy a zárómeccs előtt el kell menni iccakázni egyet a haversrácokkal...

Talán látod még: Moeneeb Josephs (Dél-Afrika).
28 évesen lett kezdő a válogatottban. Nem rajta múlt, hogy nem boldogultak a csoportban.

A bejegyzés trackback címe:

https://azbennvolt.blog.hu/api/trackback/id/tr31321530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.