Mikor Filipovics bedobta az év blődségét Huszti-Real viszonylatban, önkéntelenül lejátszott a fejem egy természetesen nem létező videobejátszást, amint van Nistelrooy egy sikeresen kivitelezett fejes után eufórikus tekintettel arcán kiüget balra és a gólpasszt benyomó Szabi nyakába ugrik, leborítva, lehempergetve őt a reklámtáblák elé. Valószínűleg a mi Szabink fejében is megjelent valami hasonló képsor, a helyében én is szívesen szórakoztattam volna magam a délutáni szunyóka előtt azzal, hogy kilövöm párszor a hosszú sarkot a Mestallában, hogy a mintaszerű beadásomat úgy vágja Raúl a léc alá, mint az álom, satöbbi.

Ámde nem így lett, bár egy álom így is valóra vált - csak valaki másé. Hannover lakosainak örömére nem tőlük akartak játékost a királyiak, egy országgal odébb, Rotterdamban kopogtattak a megbízott személyek, Royston Drenthe klubváltása ügyében. Barcelona-szimpatizánsként rohadtul nem kéne, hogy bárki is érdekeljen a Real erősítései közül, ugyanakkor nehezemre esik elmenni a tény mellett, hogy Drenthe megcsípése még Sneijderénél is nagyobb bolt, habár durván feleannyiba került, mint az exajaxos tag.

A Real taktikai repertoárjának részletekbe fulladó bemutatásától eltekintenék - ha erre téved egy magát szakmai csodának képzelő madridista, úgyis megteszi -, de a Drenthe-Robinho balos tandem számomra legalább olyan nehezen képzelhető el egyszerre a pályán, mint az, hogy a Barcában egymás oldalán brillírozik majda négy nagy (Ronaldinho, Eto'o, Henry, Messi). Ha elhisszük a Getaféből számottevő ligacsapatot gyártó Schuster minden egyes szavát a körülményesen induló felkészülésről, a rétestészta-jellegű igazolási huzavonákról, a szurkolók körében mérsékelt népszerűségnek örvendő, látványt nélkülöző fociról, akkor még meg is ijedhetünk: mit fognak itt magukkal kezdeni a hollandusok, amikor mindkettejük az attraktív játékból él..?

Félévente akadnak olyan pléjerek, akikről a játékosmegfigyelőkön meg a strameket bújó ráérősökön kívül jóformán senki se hallott (lásd Maxi López pár posttal lentebb), na Drenthe se hitte volna mondjuk két éve - amikor noname ifistaként a Feyenoord padján ücsörögve a kezdőcsapatról fantáziált -, hogy idén szinte ölre megy érte a többek közt Robben-t is hajkurászó spanyol bajnok. Lenyomott egy szezont az évek óta agonizáló kikötővárosiaknál, bejátszotta magát a holland utánpótlás-válogatottba, a nyári korosztályos EB-n pedig gondoskodott róla, hogy minden noteszba helyesen kerüljön be a neve. Persze, a tehetség mellett az se jött rosszul a villámkarrierhez, hogy ballábas, támadó szellemű játékosból a felhozatal szűk, míg jobblábas csatárból annyi van, mint álláskereső bölcsész Magyarországon.

Utolsó szilánkként hadd tegyem hozzá, a Drenthe kapcsán felhozott Seedorf- és Davids-hasonlóság túl snassz és kézenfekvő.
Mutatok jobbat.

Kiköpött Mekhi Phifer, nem?