E-csoport: Ismét egy olyan négyes, ahol előre borítékolható a csoportgyőztes, a magyarok elleni 6-1 jó ómen lehet a tulipánosok számára, nem lennénk meglepve, ha ezentúl minden világverseny előtt felkérnék egy táncra a magyar legényeket.

Hollandia

A csoport toronymagas esélyesének, a holland válogatottnak a legnagyobb problémája a későbbiekben éppen abból adódhat, hogy a remek kezdés, sima csoportgyőzelem a későbbiekben mennyire üt majd vissza. Nem kell túl messzire visszamennünk az időben, a 2008-as EB halálcsoportjában megszerzett 9 pont, félelmetes gólarány, látványos játék után egy közepes orosz csapat is meg tudta állítani Van Basten talán túlzottan is magabiztos legényeit. Időközben Dzsudzsák Balázs közeli jóbarátja, Bert van Marwijk vette át a válogatott irányítását, a kezdőcsapaton, taktikán persze, hollandokról lévén szó ez nem igazán látszik meg, de ebben legalább akkora szerepe van a mezei, ismeretlen utánpótlásedzőknek is, mint a jelenlegi kapitánynak. A közelmúltban több sikertelen próbálkozás is történt a magyar labdarúgásban a holland stílus átvételére (Wilko van Buuren, Erwin Koeman), a lényeg azonban sajnos lemaradt, a hollandok csapatai (és nem csak válogatott szinten) ugyanis korosztálytól függetlenül ugyanazt a totális focira törekvő játékot erőltetik minden meccsen, míg nekünk maradt a kaotikus, gyáva játék, de ugye ez most egy másik történet.

Ki lehet a legnagyobb sztár ebben a csapatban? Elég nehéz lenne bárkit is kiemelni, ezért rendhagyó módon most nem egy, hanem két játékost említenénk Arjen Robben, illetve Wesley Sneijder személyében. Ezeket a srácokat a nyáron páros lábbal rúgták fenéken a Real Madridnál, hogy aztán a madridi BL döntőig vezessék aktuális csapataikat, miközben egykori csapatuk többszáz milliós bevásárlással sem tudott átlépni saját árnyékán.

Dánia

A skandináv országok közül egyedüliként a dánok lesznek jelen a dél-afrikai VB-n és bár imponáló magabiztosággal nyerték meg a csoportjukat, valami mégis azt mondatja velünk, hogy ez a produkció kevés lehet a későbbiekben. A Sorensen-Agger-Poulsen-Bendtner tengely kétségkívűl izmosnak tűnhet első látásra, de nyílván más lesz a csúcsforma közeli hollandok, a törzsi dobok hatására bezsongott kameruniak ellen játszani, mint a taktikailag nulla portugálok vagy a kiöregedett svédek ellen. A Magyarország ellenében elhullajtott 5 pont is beszédes adat lehet, még akkor is, ha az utolsó mérkőzésen már továbbjutott dán csapat nem igazán erőltette a játékot Erwin Koeman derék fiai ellenében. 

A dánoktól Christian Eriksent érdemes kiemelni, nem feltétlenül a játéktudása, sokkal inkább az életkora miatt, az Ajax játékosa 18 évével ugyanis a teljes mezőny legfiatalabb tagja.

Japán

Ivica Osim, a Panathinaikosz, majd a Strum Graz sikeredzője, miután a japánoknál dolgozott szövetségi kapitányként, a következő módon jellemezte a keleti országot és annak válogatottját:

„Meg kell érteni a japánok életfilozófiáját. Valaki mindig feletted van a hierarchiában akit mindig meg kell kérdezned, hogy akkor ezt most hogyan csináld, mert ő többet tud nálad. Ez a fociban is a legnagyobb probléma, nem létezik rizikó, nincs improvizáció, pedig a minőségi labdarúgásnak ezek is nagyon fontos elemei.”

Egy biztos, bár már messze vannak azok az idők, melyeket Zsolt István elevenített fel „A pálya közepén” című zseniális könyvében, mely szerint a japán nézők könnyesre nevették magukat a tokiói Olimpia labdarúgó tornájának mérkőzései kapcsán. Nyílván nagy szerepe van/volt a 2002-es VB rendezésnek is, de a japán labdarúgás (is) elért egy szintre, ahonnan nem igazán látszik a továbblépés lehetősége. A barátságos meccseken minden korábbi öngól statisztikát megdöntő alakulat meglepetésembere az a Shinji Okazaki lehet, aki a remek, 24/16-os mutatójából a 2009-es évben vállalt be 15 gólt a válogatottban, amiért az IFFHS nevű lufihámozó társulattól egy szép díjat is kapott az év végén.

Kamerun

A szelidíthetetlen oroszlánoknak már rég kihullott a foguk, ez nem vita tárgya, aki végigszenvedte az idei Afrika-kupát, talán nem botránkozik meg ezen a kijelentésen. Még ez sem lenne gond, ebben a csoportban egy visszafogottabb teljesítmény is elég lehet a második hely megszerzéséhez, viszont a botrányok, amelyek övezik a kameruni válogatott mindennapjait, csúnyán visszaüthetnek egy ekkora tornán. A problémák forrása általában Samuel Eto’o, aki kétségkívűl jelenleg az egyetlen világklasszis kameruni játékos, viszont megítélése hazájában egyáltalán nem annyira egyértelműen pozitív, mint azt bárki gondolná egy ekkora spíler esetében. A csapattársak a mai napig nem emésztették meg a 2006-os VB kvalifikáció utolsó meccsének hosszabításában történteket, amikor is Eto’o gyáván csapattársára, Woméra „bízta” a sorsdöntő tizenegyes elvégzését, a többi pedig, szegény Womé porig égetett házával együtt történelem.

Éppen ezért kérték többen számon Paul LeGuen szövetségi kapitányon Eto’o csapatkapitánnyá való kinevezését Rigobert Song ellenében, Afrika all-time focikirálya, Roger Milla is  üzent néhány kedves szót az Interrel ismét BL-t nyerő támadóhoz, aki állítólag komolyan fontolgatta, hogy el sem utazik a tornára.

Az Az benn volt tippje:

A hollandok csoportgyőzelméhez nem férhet kétség, a második hely nüanszokon múlhat, de a kameruniak félig hazai pályán odaérnek, japánoktól a pontszerzés is bravúr lenne, a dánok pedig bizonyíthatják, hogy a jelenlegi az utóbbi 20 évben pályára küldött leggyengébb válogatottjuk.